Első piaci reakció (2017. Május 17-18.)
2017. Május 17-én robbant fel a hír Temernek a korrupciós botrányban való részvételéről.
A brazil tőzsde (B3, korábban BM&FBovespa) zuhant, az Ibovespa index körülbelül 9%-ot veszített 2017. Május 18-án, ami közel kilenc év óta a legnagyobb egynapos esés.
A befektetők a politikai instabilitástól és a bizonytalanságtól tartottak, ami a brazil eszközök eladásához vezetett.
Folyamatos piaci volatilitás (2017. Május-június)
A brazil reál (BRL) jelentősen leértékelődött a főbb devizákkal, különösen az amerikai dollárral szemben, mivel a befektetők biztonságosabb menedéket kerestek.
A brazil részvények és kötvények továbbra is ingadozást és eladási hullámokat tapasztaltak, ami az ország politikai és gazdasági jövőjével kapcsolatos aggodalmakat tükrözi.
Temer lemondásra és felelősségre vonásra szólította fel, ami tovább szította a piaci bizonytalanságot.
Ideiglenes piacstabilizáció (2017. Július-augusztus)
A folyamatos politikai zűrzavar ellenére a brazil tőzsdén 2017 júliusában és augusztusában a stabilizáció jelei mutatkoztak.
Temernek sikerült elkerülnie a felelősségre vonást, a befektetők pedig abban reménykedtek, hogy a kormány át tudja vinni a gazdasági reformokat.
Az általános piaci hangulat azonban továbbra is óvatos maradt, és továbbra is fennállt a volatilitás.
Hosszú távú hatás és helyreállítás (2018-tól napjainkig)
A brazil gazdaság és tőzsde fokozatosan magához tért a Joesley Day-botrány kezdeti sokkjából.
Gazdasági reformokat hajtottak végre, beleértve a nyugdíj- és munkaügyi reformokat, amelyek hozzájárultak a befektetői bizalom erősödéséhez.
A brazil jegybank hiteles monetáris politikája és az infláció menedzselése is hozzájárult a piac fellendüléséhez.
A fellendülés üteme azonban lassabb volt a vártnál, és a botrány utóhatásai hosszabb ideig tovább nehezítették a befektetői hangulatot.
A Joesley-napi botrány része volt a korrupciós nyomozások szélesebb sorozatának, közös nevén „Car Wash” (Lava Jato) botránynak, amely már 2017 májusa előtt hatással volt a brazil gazdaságra és piacokra. A vizsgálatok hosszan tartó hatásai más gazdasági és politikai tényezőkkel együtt alakították a brazil tőzsde pályáját.
A tőzsde így nézett ki ebben az időszakban:
1) Jelek, amelyek arra utalnak, hogy hatással lenne a piacra:
Joesley Batista 2017 májusi vádemelése előtt már jelentős politikai feszültségek voltak Brazíliában. Dilma Rousseff elnök felelősségre vonása 2016-ban és a Lava Jato hadművelettel kapcsolatos vizsgálatok bizonytalanságot szültek a kormány és a gazdaság stabilitását illetően. A figyelmes befektetőknek tisztában kell lenniük ezzel a fokozott politikai kockázati környezettel.
Ezenkívül a Batista fivérek által irányított JBS részvényei már 2017 májusa előtt estek, ami azt jelzi, hogy a piac beárazta a vállalathoz kapcsolódó kockázatokat.
2) Legjobb értékesítési időpont az összeomlás előtt:
Figyelembe véve a magas kockázat jeleit, egy konzervatív befektető néhány nappal vagy héttel 2017. Május 17., a felmondás időpontja előtt eladhatta volna a brazil részvény ETF-ekben lévő pozícióinak egy részét vagy egészét.
Az indoklás az lenne, hogy csökkentsék a potenciálisan volatilis piacnak való kitettséget, különösen akkor, ha a befektetőnek rövid távú céljai vannak, vagy alacsony a kockázattűrése.
Az agresszívabb befektetők számára az optimális időpont a május 17-i eladás lett volna, amikor a JBS/Joesley Batista-ügy híre megjelent, és az eddigi legnagyobb napi esést okozta az Ibovespában.
3) A legjobb vásárlási idő a gyógyulás előtt:
A kezdeti sokk után a befektetőknek figyelemmel kell kísérniük a politikai és gazdasági fejleményeket, hogy megtalálják az alku pillanatát a pozíciók újjáépítésére.
A vásárlás lehetséges időpontja május 17-e után néhány nap/hét lehetett, amikor a medvepiac jelentős leértékelődéssel értéklehetőségeket mutathatott volna fel a részvényekben és az ETF-ekben.
Az indoklás az lenne, hogy kihasználják a JBS/Batista-ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó jó cégek leértékelődött árait, amelyek csökkenése átmeneti lehet, ha a politikai forgatókönyv stabilizálódik.
Egy másik lehetőség az lenne, ha megvárják a befektetői bizalom megújításának konkrétabb jeleit, mint például egy hiteles pénzügyminiszter kinevezése vagy a gazdasági reformok előrehaladása, mielőtt a pozíciókat átszerveznék.